Kétoldali mellékvese adenoma

Ösztrogének Liquiritia Megjegyzés: A vizsgálat előtt 2—6 héttel a fenti gyógyszereket ne szedje a beteg, és hypokalaemia esetén a vizsgálat előtt káliumpótlással normálissá kell tenni a szérum káliumszintjét. A vizsgálatot nem befolyásoló vérnyomáscsökkentő gyógyszerek: doxazosin, prazosin, verapamil, amlodipin, hydralazin.

Hypertoniával és hypokalaemiával járó kórképek elkülönítése a plazmarenin-aktivitás és a plazmaaldoszteron-koncentráció alapján. Alkalmazásuk célja az elsődleges aldosteronismus kórisméjének a megerősítése és a különböző típusok elkülönítése.

A mellékvesevelő-daganat (phaeochromocytoma) tünetei

A tesztek az aldoszteronszekréció részleges autonómiájának és a renin-angiotenzin rendszer aktivitás különböző mértékű szuppressziójának kimutatásán alapulnak. A vizsgálatokat kizárólag a zavaró gyógyszerek elhagyása és a K-szint normálissá válása után lehet megízhatóan értékelni. Ma a Prostatit diéta a sóterheléses, illetve a fludrocortisonnal kiegészített szuppressziós tesztet tartják az elsődleges hyperaldosteronismus megerősítésére.

Reninfüggő aldoszterontermelő adenoma és idiopathiás hyperaldosteronismus esetében a plazmaaldoszteron-szint csökken, de nem válik normálissá. E tesztek a vérnyomás növekedése, illetve a szívelégtelenség kockázata miatt veszélyesek lehetnek súlyos hypertoniában és szívelégtelenségben szenvedőknél, különösen Fájdalomra néző prosztatitis fludrocortison szuppressziós teszt alkalmazására csak kivételesen és szigorú ellenőrzéssel kerülhet sor.

A posturalis stimulációs teszt, illetve furosemid együttes adása az elsődleges aldosteronismus altípusainak az elkülönítésére alkalmazható. A teszt során fekvő helyzetben a reggeli órákban, majd 80 mg furosemid adását követően 4 órás álló testhelyzetet, illetve járkálást követően határozzák meg a plazma aldoszteron- és kortizolkoncentrációját, valamint a plazmarenin-aktivitást. A dexamethason szuppressziós teszt kétoldali mellékvese adenoma 1.

Molekuláris genetikai vizsgálatok. Helymeghatározó vizsgálatok.

A dexamethason szuppresszió alatt végzett I- vagy 75Se-koleszterin-szcintigráfia az aldoszterontermelő adenoma helyének megállapításán kívül funkcionális adatokat is szolgáltathat. Elvégzése akkor indokolt, ha a nem invazív módszerek eredménytelenek, vagy ha ellentmondásosak, illetve ha az elváltozás kétoldali. Aldoszterontermelő adenoma esetében a kóros oldalon a plazma aldoszteronkoncentrációja 20—szorosan nagyobb, mint az ép, illetve mint a szupprimált működésű oldalon.

A plazmaaldoszteron vizsgálatával párhuzamosan a plazmakortizol-szintet is meg kell határoznunk, ugyanis ezzel igazolható az, hogy a vérminta valóban a mellékvese mi a prostatitis és mi történik származott.

A mellékvese működése és betegségei

Egyoldali elváltozás esetében aldoszterontermelő adenoma, elsődleges egyoldali adrenocorticalis hyperplasia, II. Kivétel a gyógyszeres kezeléssel nembefolyásolható III. Elsődleges aldosteronismus elkülönítő kórisméje és a kezelés algoritmusa Sebészi kezelés laparoszkópos egyoldali adrenalectomiaazaz az adenomás mellékvese teljes eltávolítása. Az anaesthesia kockázatának csökkentésére a hypokalaemiát és a hypertoniát a műtét előtt gyógyszeres kezeléssel kétoldali mellékvese adenoma kell.

A daganat sikeres eltávolítása esetén a szérumkáliumszint órákon belül normálissá válik, míg a hypertonia a betegek jelentős részében heteken belül megszűnik vagy jelentősen csökken. Műtét után a spironolacton, káliummegtartó húgyhajtók és a kálium adását meg kell szüntetni, mivel átmeneti hyperaldosteronismus következményeként hyperkalaemia alakulhat ki az aldoszterontermelő adenoma visszaszoríthatja kétoldali mellékvese adenoma ellenoldali kétoldali mellékvese adenoma aldoszterontermelését.

Átmenetileg fludrocortison alkalmazása is szükséges lehet bő konyhasó fogyasztás mellet. Gyógyszeres kezelés. Elsősorban az elsődleges aldosteronismus kétoldali mellékvese-hyperplasiás formáiban alkalmazzuk, azonban kétoldali aldoszterontermelő adenoma, illetve a műtétre alkalmatlan vagy műtét után sem tünetmentes egyoldali aldoszterontermelő adenoma esetében is gyógyszeres kezelésre van szükség.

A kompetitív aldoszteronantagonista spironolactonkészítmények a legeredményesebbek; hatásuk fokozatosan, napok, illetve hetek alatt alakul ki, ezért a hypokalaemia rendezéséhez szükséges kálium adagolását a szérumkáliumszint ellenőrzése mellett fokozatosan kell csökkentenünk.

A spironolacton napi — mg adagban mind a hypokalaemiát, mind a hypertoniát csökkenti. A spironolacton hetek alatt 25—50 mg napi fenntartó adagra csökkenthető. Tartósan nagy adagban a progesztagén és antiandrogén hatás miatt melléktünetek léphetnek fel hányinger, nőkben metrorrhagia és mastodynia, férfiakban gynecomastia és impotencia.

MacPherson Éva - Honnan vehetjük észre hogy a mellékvese kezd kifáradni

A szelektív, kompetitív aldoszteronantagonista eplerenon előnye, hogy a spironolactonhoz képest lényegesen kevesebb mellékhatást okoz, mivel alig van progeszteronagonista és androgénantagonista hatása, azonban a mineralokortikoid jelfogót antagonizáló hatása a spironolactonnál kissé gyengébb. Az aldoszteronantagonisták különösen ACE-gátlókkal adva, vagy a veseműködés károsodás esetén hyperkalaemiát, izomparalysist és végzetes kamrafibrillációt okozhatnak, ezért a szérumkáliumszintet rendszeresen ellenőrizünk kell.

Mellékvesekéreg-daganat

Káliummegtartó húgyhajtók is alkalmazhatók naponta 5—10 mg amilorid vagy — mg triamteren ; ezek a szerek a vese distalis tubulusaiban a nátriumreabszorpció gátlásával egyidejűleg a káliumürítést is csökkentik. Kivételesen ritka esetben szteroid-bioszintézist gátló trilostan alkalmazása is indokolt lehet. Aldoszterontermelő mellékvesekéreg-carcinoma esetében a daganat műtéti eltávolítását követő gyógyszeres kezelés a residualis daganat, illetve az áttétek hormonaktivitásától függ.

Átmeneti javulás a kétoldali mellékvese adenoma műtéti eltávolításától várható.

Mellékvesekéreg-rák tünetei és kezelése

A kemoterápia o,p-DDD és egyéb szerek hatásossága nem bizonyított, és súlyos mellékhatásaik miatt alkalmazásuk vitatható. Az elsődleges aldosteronismust időben felismerve és megfelelően kezelve, a kórjóslat kifejezetten kedvező. Az aldoszterontermelő adenoma és egyoldali adrenocorticalis hyperplasia az esetek többségében műtéttel gyógyítható.

Az idiopathiás hyperaldosteronismus aldoszteronantangonista, illetve egyéb gyógyszeres kezelése szintén jó kórjóslatot biztosít. A fel nem ismert, illetve nem megfelelően kezelt elsődleges aldosteronismus végzetes kimenetelű lehet az aldoszteron okozta érrendszeri károsodással összefüggő szervi agy, szív, vese, hasnyálmirigy stb. Hyperdesoxycorticosteronismus Elsődleges mineralocorticismust az aldoszteronnál gyengébb mineralokortikoid hatású dezoxikortikoszteron fokozott képződése is okozhat.

Veleszületett adrenalis hyperplasia CAH. Az enzimzavarokat ismert génhibák okozzák lásd A mellékvesekéreg dezoxikortikoszteront termelő daganata. Izolált dezoxikortikoszteron túltermelésével járó mellékvesekéreg-daganatok igen ritkán fordulnak elő, az esetek mintegy fele rosszindulatú mellékvesekéreg-carcinoma.

CT-vizsgálattal kimutatható COVID tüdőgyulladás által okozott tüdőkárosodás A mellékvesekéreg rosszindulatú daganata igen ritka betegség: egymillió emberből csak egy-két esetben alakul ki.

A klinikai tünetek, a hypertonia és a hypokalaemia rendszerint súlyos. A dezoxikortikoszteront termelő daganatok egy része egyéb szteroidhormonokat is termel androgének, ritkábban ösztrogének. Látszólagos mineralokortikoid túlsúly A látszólagos mineralokortikoid túlsúly apparent minaralocorticoid excess — AME olyan jellegzetes szindróma, amelynek tünetei legtöbbször elsődleges aldosteronismus gyanúját keltik hypertonia, hypokalaemia, alkalosis, polyuria, polydipsia, szupprimált PRAazonban a plazma aldoszteron és egyéb mineralokortikoidok koncentrációja alacsony.

Veleszületett 11β-hidroxiszteroid dehidrogenáz II. A kórkép veleszületett, ritka megbetegedés, öröklődése autoszomális recesszív. A tüneteket az élettani mennyiségben jelenlévő glükokortikoid, a kortizol kórosan fokozott mineralokortikoid aktivitása okozza.

A mellékvese működése és betegségei A mellékvese működése és betegségei A mellékvese olyan belső elválasztású mirigy, mely a vesék felső pólusán helyezkedik el a

A betegség hátterében álló génmutációk a II. A renalis inaktiválódás hiánya miatt a lebontatlanul maradó kortizol a vese distalis tubulusainak I. Miután a szervezetben a kortizol az aldoszteronhoz képest megközelítőleg kétezerszeres mennyiségben termelődik, így lebontásának hiánya esetén a mineralocorticoid jelfogó nagymértékben aktiválódik.

A klinikai és a laboratóriumi tünetek már gyermek- illetve fiatal felnőttkorban igen súlyosak hypertonia, hypokalaemia, alkalosis, polyuria, polydipsia, balkamra-hypertrophia, hypertoniás retinopathia, nephropathia, hypercalciuria, nephrocalcinosis, alacsonynövés, végzetes agyérszövődmények.

A plazmakortizolszint a normális alsó tartományban van.

Specifikus betegségek

Kezelésre dexamethasont, valamint a mineralokortikoid hatást antagonizáló gyógyszereket spironolacton, káliummegtartó húgyhajtók alkalmazunk. Kezelés nélkül a kórjóslat kifejezetten rossz; a vese- valamint a szív- és érrendszeri károsodások a beteg korai halálát okozhatják. Gyógyszer okozta 11β-HSD2 hiány. A vese 11β-HSD2 gátlása révén az édesgyökérből Glycyrrhiza glabra kivont glicirrhetinsav és a glicirrhizinsav succinat, a carbenoxolon alkalmazása a látszólagos mineralokortikoid túlsúly örökletes formáihoz hasonló tüneteket váltanak ki.

Glükokortikoidkezelés, vagy ectopiás ACTH-túltermelés esetén a nagy mennyiségben képződő kortizol szintén a 11β-HSD2 enzim kapacitás kimerülését okozhatja és ennek következményeként hypertonia és hypokalaemia alakulhat ki. Glükokortikoidrezisztencia A kórképet veleszületett ritka családi halmozódású betegségként írták le, de újabban szerzett formái is ismertté váltak.

Az örökletes esetek egy része autoszomális domináns öröklődésű, de ismert autoszomális recesszív öröklődés is. A kétoldali mellékvese adenoma jellegzetessége, hogy a magas és dexamethasonnal nem szupprimálható plazmakortizol-szint és vizeletkortizol-ürítés ellenére a Cushing-szindróma klinikai tünetei hiányoznak.